Azt gondolom, egy jól megrajzolt térképnél már csak a szemünk és saját tapasztalataink segíthetnek többet egy túra alkalmával a tájékozódás terén. A GPS-ek elérhetővé vált ára miatt azonban egyre többször találkozok ilyen ketyerével tájékozódó turistákkal. Nagyon furcsa!

Igaz, hogy a GPS tökéletes eszköz lehet helymeghatározásra, mérésekre, az útvonal rögzítésére, de útvonaltervezésre a természetben, és a terep átlátásához teljesen alkalmatlan önmagában.

Minden túrázó és nem túrázó ismeri Erőss Zsoltot, azt a híres hegymászót, aki első magyarként mászta meg a Mount Everestet. Ő hazánk legeredményesebb hegymászója, eddig nyolc nyolcezer méter feletti hegycsúcsot hódított meg.

Zsolt ilyenfokú hegyekhez vonzódása nem meglepő annak, aki járt már Erdélyben és ismeri az ott lévő gyönyörű vidéket magas hegyeivel és a hihetetlen sok és lenyűgöző túraútvonalával. Biztos, hogy Zsolt fanatikus hegymászó és túrázó karrierjéhez nagyban hozzájárult erdélyi származása.

A Duna mentén, Budapesttől északra hegység és folyó házasságából született a táj. A hegyeket "képviselő" Pilis és a Visegrádi- hegység jelentős része a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik.

A karsztos Pilis hegység - legmagasabb pontja a 757 méter magas Pilis-tető - barlangokban és forrásokban gazdag; a Visegrádi-hegység andezit tömbjeit pedig patakok, vizek barázdálták, és sok-sok völgyet hagytak hátra maguk után.

A hegység legmagasabb pontja a 700 méteres Dobogókő a magyarországi természetjárás egykori és mai központja, jelzett turistautak sokaságának kiinduló és végpontja, ahol múzeum is őrzi a magyar turistamozgalom emlékeit.

Sok magyar túrázó körében népszerű a szépséges Szlovák Paradicsom, mely a Szlovákia egyik legkeresettebb idegenforgalmi régiója. Nem hiába a sok szépet és jót sejtető név: a Szlovák Paradicsomnak nincs egy olyan zuga, ami ne nyűgözné le az embert! Legtöbben a Hernád-áttörés kanyonjaiban gyönyörködnek, a Dobsinai-jégbarlang is sokak által látogatott ésmég sorolhatnám a sok látnivaló sorát...

A közel húszezer hektárnyi terület 1988-ban lett nemzeti park.

Sziasztok!

Az áprilisi túra-listák között tallózva két nagyon figyelemreméltóra bukkantam – nem tagadom, szívem csücske, mindkét hegység -, amiket szeretnék ezúton a figyelmetekbe ajánlani!

Az egyik: Április 10., szombat: Gerecse

Találkozó: szombat délelőtt 09:00 órakor Héreg településen, a Fő utca temető felőli végénél, a kútnál található parkolóban.
Megközelítés: Budapestről elsősorban az autós megközelítést javasoljuk. Autózzunk az M7-es autópályán Tatabányáig, ahol az 56-os kijáratnál kell letérnünk az 1-es számú főútra.

Aki sokat túrázik, előbb-utóbb elengedhetetlen, hogy gondosan megválasztott túrafelszereléssel rendelkezzen. Nem titok, hogy a legnagyobb hangsúlyt a cipő kiválasztására kell fektetni. A cipőnek nem csak esős, sáros időben kell helytállnia, száraz, napsütéses időben is nagy szerepe van. Egy kényelmetlen lábbeli tönkreteheti az egész túrát!

Programajánló:

A Vitézlőhöz az idén már három napos program kapcsolódik:

·        Pénteken (04.23), gyalogos 10km-es táv Mini múzeumok éjszakája

·        Szombaton (04.24): gyalogos távok: 15;25;35;50 km, kerékpározás: 80km.

extra 22km gyalog 3km kenuzás, (Szombat este zenés táncos mulatság)

·        Vasárnap (04.25), Rakaca tavi vizi karnevál

Minden napi programra külön lehet nevezni!

Aki igazán jót akart kirándulni, túrázni, az semmiképp se hagyja ki a Bakonyt. Veszprém, Kapolcs (különösen mióta léteznek a völgyfesztiváok), Zirc, a Bakony "fővárosa" vagy Eplény, mind, mind megérnek egy-egy külön utat a Bakonyba, talán nemcsak túra szempontjából.

A Bakony (Bakonyerdő) mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegység, a Dunántúli középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja.

A Bakonyt a Devecsert és Várpalota között húzódó, nyugat–keleti irányú törésvonal (amelyben a 8.