Találkozó:

2011.03.20. 8:30  óra,  Pilisszentkereszt, Pomázi út és Fő utca sarok , Googl térkép : 47.69386,18.902229

Megközelítés :

Tömegközlekedés itt :  http://www.bkv.hu/hu/hev_menetrend

              http://www.menetrendek.hu/cgi-bin/menetrend/html.cgi

Autóval : egyeztetés alapján telekocsi rendszerben. 

Táv: 25,5 km
Szintemelkedés: 860 m
Haladási átlagsebesség : 3 km/h

Visszaérkezés a kiindulópontra  előreláthatólag 18-kor +/- 1 óra .
( A túra olyan tempóban és pihenőkkel halad, hogy ez teljesüljön.

Ezt kérem minden résztvevő vegye figyelembe ! )

Kiszállási lehetőség  11 kilométernél Csobánkai elágazásnál .

Útvonal  : Pilisszentkereszt – Csúcsok – Kopanyica – Szent-kút – Kopasz-hegy ( 563 méter )  –    Morgó-hegy – Torina – Hármas-hegy – Kerekes-hegy – Kövecses-hegy – Tölgyikrek – Salabasina-forrás – Salabasina – Farkas-gödör – Klanác-hegy – Pankos-tető  - Csikóváralja – Szamár-hegy – Oszoly-erdő – Oszoly-csúcs ( 352 méter ) – Oszoly-nyereg – Csúcs-hegy  – Majdán-nyereg – Csobánka – Szentkutitelep – Szent-kút -  Bükk-lyuk – Buzsák – Kovácsi(Dera)–szurdok – Pilisszentkereszt

Útvonal : http://turistautak.hu/routes.php?id=3755

Változás az útvonaltervtől : Pilisszentkeresztről indulunk és teszünk egy kis kitérőt a Csobánkai Szent-kúthoz.

Pilisszentkeresztről kifele haladva lassan emelkedünk a  Csúcsokon át a   Kopanyica felé. A turista térképem szerint elhagyunk 3 keresztet is ( amiről semmi információt nem találtam, tehát lehet hogy már nincsenek is ott ) és megérkezünk a Szent-kúthoz.

A Szentkút tisztelete az 1860-as, 1870-es években keletkezett. Hivatalos egyházi engedéllyel nem rendelkezik.  Pontos szabályozás híján a népi kultusz szabadon formálódik. A mai napig ide zarándoklók emlékezete szerint búcsújárásuk kezdete egy lelkipásztornak köszönhető. Mivel a német ajkú lakosság szívesen kereste fel a Pilist, a személyes látogatásokból közösséget összetartó zarándoklat fejlődött ki.

A kutat elhagyva felmegyünk a Kopasz-hegy 563 méter magas csúcsára  majd elsétálunk a    Morgó-hegy mellett a Torina tisztáson át a Hármas-hegy, Kerekes-hegy és a  Kövecses-hegy mellett és elérünk a Tölgyikrekhez.

Itt dél felé fordulunk és ( nem megyünk be az árokba, majd a következő héten ) elérjük a Salabasina-forrást majd a Salabasinát. A Salabasina szó jelentése  - nagy valószínűséggel -  šala basina azaz a basa helye. Továbbra is lefelé haladva átmegyünk a Farkas-gödörön  elmegyünk a  Klanác-hegy mellett és megérkezünk a Pankos-tetőre.

Pankos-tető a Duna-Ipoly Nemzeti Park Magyarország egyik legfiatalabb nemzeti parkja. Területe 59 295 ha, ebből 8417 ha fokozottan védett. A viszonylag védett déli irányú lejtője miatt kevésbé szeles, mint a Visegrádi hegység többi része, s valamivel enyhébb klímájú, mint a hegység magasabb része. Ha az időjárás is úgy alakul akkor most virágzik a Tavaszi hérics.

Továbbra is lefelé haladva elmegyünk  a Csikóváralja mellett és megérkezünk az aszfaltos útra amin kb. 1,5 kilométert kell mennünk. Közben egy félkört írunk le a Szamár-hegy körül és akinek elég volt a 11 kilométer itt kiszállhat, aki marad azzal tovább megyünk Csobánka felé . A falu szélét érintve elkezdünk felfelé kapaszkodni az Oszoly-erdőn keresztül a csúcsra. De mielőtt oda érnénk még ránézünk ország egyik legismertebb, leglátogatottabb sziklamászó iskolájára ( de csak ennyi ) és haladunk is tovább amíg el nem érjük a 352 méter magas Oszoly-csúcsot.  

Alattunk 40 méter mélyen mészkő sziklatörést láthatunk a távolban pedig a Pilis és a Visegrádi-hegység vonulatait csodálhatjuk. A sziklafal-láncolat csaknem 20 kis barlangot, kőfülkét rejt és ha lesz időnk elkezdhetitek megszámolni őket de bemászni egyikbe se fogunk. A csúcsot elhagyva az Oszoly-nyeregen átmegyünk és elhaladunk a   Csúcs-hegy  majd a Majdán-nyereg mellett és elkezdünk lefele ereszkedni Csobánkára.

Csobánkán megállunk egy pillanatra a  szerb ortodox templomnál. A templom 1746-ban épült, barokk stílusban. Az ikonosztázion eredetileg copf stílusú volt, de utóbb átfestették . Jó lenne ha ezt meg is tudnánk nézni……………… de hát ember tervez………. A templomot övező támfal a régi szerb temető síremlékeit őrzi.

Csobánkát és a Szentkutitelepet elhagyva elkezdünk emelkedi felfelé és egy kis kitérőt teszünk balra a Szent-kút felé.

A legenda szerint  1842-ben a Pilis erdőségében egy nyáját legeltető pásztornak megjelent Mária egy forrás közelében lévő mocsaras helyen. A látomás után a falusiak ivásra és mosakodásra használták a forrás vizét, s a víztől többen csodálatos módon meggyógyultak.

A zarándokok ma is felkeresik a forrást, vizéből isznak, fájó tagjaikat, főleg szemüket mosogatják. Neve Lázkutacska, Fieberbründl volt, egy Mária-jelenés után kapta a Máriakút, Szentkút nevet. A kápolnát XIX. század közepén egy budai és egy pesti német asszony  építette,  amit Sarlós Boldogasszony ünnepén áldottak meg. A nyitott forrás fölé a XX. század elején lourdes-i barlangot emeltek, amelybe hamarosan sok hálatábla került az első világháborús katonákért.

Visszafordulunk a Szent-kúttól és folytatjuk utunkat a Bükk-lyuk és a  Buzsák mellett, hogy elérjük a mai nap utolsó látványosságát a Kovácsi(Dera)–szurdokot.

A mintegy 1,5 kilométer hosszú szurdok  az egyik leglátogatottabb kirándulóhely a Pilisben. A meredek szurdokvölgyet a patak alakította ki, amely ma búvópatak jelleggel hol eltűnik, hol újra feltör. A festői völgyben vízeséseket, kimosott sziklaformákat, patakban apró rákokat, különböző ízeltlábúakat  láthatunk. A szurdok  geológiai értékét elsősorban az adja, hogy a patak által kivájt völgy meredek falai kiválóan feltárják a földtörténet középkorának triász időszakában képződött dachsteini mészkő formáció vastag padjait, valamint a kőzetrétegek mozgását.

A szurdokból kiérve beérünk  Pilisszentkeresztre ahol búcsút veszünk egymástól .

Remélem  Sándor, József és Benedek valóban meghozza a meleget erre a napra .

Zsu

zsuzsifull@gmail.com

forrás: http://www.zsuturatars.eoldal.hu/