A nyári napsütés  sokunkat csábít kirándulásra, s ilyenkor - összekötve a kellemest a hasznossal - gyűjthetünk néhány gyógynövényt.

A figyelmes szem sok értékes növényt fedezhet fel egy kiránduláson, alényeg az, hogy tudjuk, mit hol keressünk.

Legfontosabb segítőtársunk egy jó szakkönyv lesz, ami nemcsak a növények felderítéséhez, de azonosításához is nélkülözhetetlen.

De az a legbiztosabb, ha tapasztalt gyógynövénygyűjtő túrázókhoz csatlakozunk!

Viszont nem biztos, hogy felismeri!

A turista útjelzések egyfajtatitkos kódként hálózzák be a túraútvonalakat - de csak addig titkosak, míg meg nem tanulunk olvasni belőlük.

Vannak a csíkok, a négyszögek, a keresztek... de mit keressünk, ha forrásvízzel szeretnénk feltölteni a kulacsunkat?

És mit jelent a kör jelzés?

Az egységes turista jelzéseket 1930 óta használjuk Magyarországon.

A térképeken  az útvonalakat folytonos vonallal ábrázolják, terepen jól látható tereptárgyakra, jellemzően fák törzsére, sziklákra festik fel.

Somogy zöld szívének is nevezik Kaszót, mivel ez Belső-Somogy legnagyobb egybefüggő zöld területe, úgynevezett erdőtömbje.

A szarvasállományáról híres kaszói erdő, a fokozottan védett természeti kincseket őrző Baláta-tó és az itt kiépült kisközség számtalan látnivalót, meseszép túraútvonalat rejt.

A Magyarországon ritka madárfajták közül a réti sas, a  fekete gólya és a fekete harkály választotta költőhelyéül a kaszói erdőket

A Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó, Hámori-tó partján fekvő Lillafüredről legtöbbünknek az üdülőtelepek jutnak eszébe, pedig a Garadna- és a Szinva-völgyének találkozásánál fekvő vadregényes táj szinte hívogat a túrára.

József Attila is megénekelte a a Szinva patakot, de nem csak emiatt híres:  húsz méteres vízesése ország legnagyobbja, mely nem csak nyáron nyújt lenyűgöző látványt.

Telente a jégbe fagyott vízesés talán még a nyári látványát is felülmúlja.

A természet szerelmesei közt akadnak profi hegymászók, tájfutók és sziklamászók, de legtöbben hobbi szinten űzzük ezt a "sportot".

Mert miért is értékelnénk alább a sporttevékenységnél?

A túrázás, kirándulás bizony sport, ráadásul teljesítményben mérhető, és sokan szeretjük is mérni magunk, az erőnk, az erőnlétünk és állóképességünk, és a természet szépségeinek csodálata mellett nem csupán hegyeket, de saját teljesítőképességeink korlátait is szeretjük legyőzni.

Egy kirándulás a Börzsöny vadregényes rengetegei és kilátói közt minden évszakban feledhetetlen élményt jelent.

A lélegzetelállító kilátással kecsegtető nyereg megmászásában van valami lélekemelő, talán a látvány miatt, ami a csúcsra érve szemünk elé tárul.

Elindulva a kristálytiszta vizet adó Bársony forrástól a kaptatón nekivágunk a hegynek, meg-megállva néha, hogy belehallgassunk az erdő csendjébe, miközben kaptatunk a gerincen.

A kaptató tetejére érve Nagy-Mána párját ritkító látvány tárul elénk, utánozhatatlan hangulata a sok szép kilátóhellyel rendelkező magyar hegyvidéken is kiemelkedővé, különlegessé teszi.

Magyarország nagy- és középtájai:

Alföld (50 800 négyzetkilométer)

- Alsó-Tiszavidék

- Bácskai-síkvidék

- Berettyó-Körösvidék

- Drávamenti-síkság

- Duna-Tisza közi síkvidék

- Észak-Alföldi hordalékkúp-síkság

- Felső-Tiszavidék

- Hajdúság

- Körös-Maros köze

- Közép-Tiszavidék

- Mezőföld

- Nyírség

Kisalföld (5 300 négyzetkilométer)

- Győri-medence

- Komárom-Esztergomi síkság

- Marcal-medence

Nyugat-magyarországi peremvidék (7 200 négyzetkilométer)

- Alpokalja

- Kemeneshát

- Sopron-Vasi-síkság

- Zalai-Dombvidék

Dunántúli-dombság (11 400 négyzetkilométer)

- Balaton-medence

- Belső-Somogy

- Külső-Somogy

- Mecsek és Tolna-Baranyai dombvidék

Dunántúli-középhegység (7 200 négyzetkilométer)

- Bakonyvidék

- Dunazug-hegyvidék

- Vértes-Velencei-hegyvidék

Északi-középhegység (11 400 négyzetkilométer)

- Aggtelek-Rudabányai hegyvidék

- Börzsöny

- Bükkvidék

- Cserhátvidék

- Észak-Magyarországi medencék

- Mátravidék

- Tokaj-Zempléni-hegyvidék

- Visegrádi-hegység